"Vigyázzatok tehát, legyetek éberek és imádkozzatok, mert nem tudjátok, mikor jön el az az idő! Mint az ember, aki idegenbe készült: mikor elhagyta házát, hatalmat adott szolgáinak, mindenkinek a maga dolgában, az ajtónállónak pedig megparancsolta, hogy ébren legyen. Legyetek tehát éberek; nem tudjátok ugyanis, mikor jön el a ház ura, este-e vagy éjfélkor, kakasszókor vagy reggel; hogy amikor váratlanul eljön, alva ne találjon benneteket. S amit nektek mondok, azt mindenkinek mondom: Legyetek éberek!'" (Mk 13,33-37)
Ebben az evangéliumi szakaszban a készületen van a hangsúly. Ezen belül is az éber készületen. Jézus eljövetele nem érhet minket készületnelül. Mi már nem az első eljövetelére várakozunk, hanem a másodikra. Arra a másodikra, mikor "eljön ítélni eleveneket és holtakat". Nem a félelem és rettegés élteti készületünket, hanem a boldogság és örömteli várakozás. Istennel a bűnbánat szentségében kiengesztelődhetünk, helyreállíthatjuk Isten-kapcsolatunkat. Tiszta lélekkel pedig mi okunk lenne rettegni Jézus második, dicsőséges eljövetelétől? Ne aggódjunk, hanem tekintsünk arra, "akit keresztül szúrtak". A szentmisében Jézus Krisztus keresztáldozatának vértelen jelenbehozatala történik, és ebből a kegyelemből tudunk újjászületni. Az Eucharisztiával tápláljuk lelkünket, és a tiszta lélekkel magunkhoz vett Oltáriszentség minden bizonnyal üdvösségünkre, nem pedig ítéletünkre szolgál.
Legyünk éberek a szentségi élet által. Adventben térdeljünk le többször az Eucharisztia elé, adjuk oda magunkat Istennek. Ha elfogadja áldozatunkat, akkor lesz valóban szép, boldogsággal teli karácsonyunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése